A fénykorát a nyolcvanas években élő IPK tiszteletére avatják fel az NKA Cseh Tamás Program nyolcadik poptörténeti emléktábláját 2016. november 10-én, 18 órakor a Debreceni Művelődési Központban (Kossuth u. 1.). Az első vidéki emlékpontot Debrecen egy több mint százéves múltra visszatekintő épületében, a ma a Debreceni Művelődési Központnak is helyet adó egykori IPK -ra emlékezve helyezik el. A KISZ által működtetett Ifjúság Politikai Klubot, azaz az IPK-t 1982-ben hozták létre, és a nyolcvanas években élte fénykorát. Itt tartotta debreceni fellépéseit a hazai underground élvonala, játszott az IPK-ban az Európa Kiadó, a Bizottság és a Balaton, de számos helyi banda is itt mutatkozott be. A kilencvenes évek közepétől nincsenek már ugyan koncertek, de a ház továbbra is nyitva áll a zenészek előtt.
(forrás: csehtamasprogram.hu/hirek )

Álljatok meg évek címmel ünnepli a kabai Nótaklub tíz éves születésnapját. Ebből az alkalomból 2016. november 12-én, szombaton délután három órakor a kabai Mácsai Sándor Művelődési Ház színháztermében jubileumi nótadélutánt rendeznek, melyen fellépnek a kabai Nótaklub tagjai, valamint vendég előadók. Közreműködik Jeremiás Béla, Miczura Károly és népi zenekaruk. A Szélrózsa Néptáncegyüttes senior csoportja. Belépő:1.000.- Ft (forrás: kaba.hu)

Székely György (Püspökladány, 1926. október 2.) Széchenyi-díjas magyar orvos, hisztológus, neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az ember anatómiája, az agy szerkezete és organizáció kialakulása. 1981 és 1986 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese.
Életpályája
1946-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán. Itt szerzett orvosdiplomát 1952-ben (ekkor már a kar különvált az egyetemtől). Ennek megszerzése után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében kapott tanársegédi állást. 1962-től adjunktusként, 1966-tól egyetemi docensként dolgozott. 1972-ben vette át egyetemi tanári kinevezését. 1975-ben átment a Debreceni Orvostudományi Egyetemre (ma a Debreceni Egyetem része), ahol az Anatómiai Intézet (később Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) igazgatójává nevezték ki. 1981 és 1986 között az egyetem tudományos rektorhelyetteseként dolgozott. Az intézetet 1994-ig vezette. 1997-ben professor emeritusi címet kapott. Emellett 1991–1992-ben a Debreceni Universtitas igazgatótanácsának igazgatója volt. Magyarországi állásai mellett összesen két és fél évet töltött különböző hollandiai és amerikai egyetemeken.
1964-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának lett tagja, majd Debrecenbe történt áttérése után a Debreceni Akadémiai Bizottságba is bekerült. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává (a Biológiai Tudományok Osztályába osztották be). 1990-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett 1987 és 1991 között a Magyar Anatómusok és Hisztológusok Társasága elnöke volt. Emellett a Magyar Idegtudományi Társaság, a Nemzetközi Agykutatási Szervezet, a Nemzetközi Neuroetológiai Társaság és a Nemzetközi Fejlődéstani Biológusok Társasága tagja. Az Acta Biologica, az Acta Morphologica, a Journal of Comparative Neurology és a Concepts in Neuroscience szerkesztőbizottságába is bekerült.
Munkássága
Fő kutatási területe az ember anatómiája, az agy szerkezete és organizáció kialakulása.
Nevéhez fűződik a gerincvelő és az agytörzs szerkezetének részletes leírása. Új szempontok szerint csoportosította az agyidegek magvait, ehhez összehasonlító (komparatív) idegszövettani (neurohisztológiai) vizsgálatokat vett alapul. Szintén idegszövettani kutatásai során mennyiségi paraméterek segítségével különböző működésű idegsejtek nyúlványelágazódásait mintázatát jellemezte. Ennek segítségével meghatározta az ezeken végződő szinapszisok számát. Emellett megállapította, hogy az idegi organizáció (szervezet) kialakulásának alapvető tényezőinek egyike az idegsejtek nyúlványelágazódásainak mintázata. Ez az idegműködés megkezdésével folyamatosan történik onorganizációs mechanizmusok alapján.
Díjai, elismerései
    Akadémiai Díj (1970)
    Szent-Györgyi Albert-díj (1992)
    Went István-emlékérem (1993)
    Pekár Mihály-emlékérem (1994)
    Széchenyi-díj (1996) – A neuroembryológia és a neurohisztológia kutatása terén elért kiemelkedő eredményeiért.
    Arany János Közalapítvány Nagydíja (2003)  (forrás:wikipedia.org)

A püspökladányi idős Csenki Imre Vegyeskar 2016. november 6-én 16:00-kor a püspökladányi Református Templomban ad hangversenyt, ahol elsősorban acappella művekkel készülnek, melyek nagy része szakrális témájú, a középkori zenétől a kortárs művekig, de egyebek mellett elhangzik majd egy amerikai zeneszerzőnő műve is. A koncert egyik különlegessége, hogy három ifjú zeneszerző művét is előadja az énekkar és várhatóan a szerzők is megjelennek az eseményen. (Mike Ádám, Náray Máté, Tóth Dániel) Mint azt közleményükben írják: Nagy megtiszteltetés az énekkarnak, hogy a debreceni Kodály Kórus néhány énekművésze is elfogadta a meghívásunkat, így olyat hallhat Püspökladány közönsége amit Ladányban talán még soha nem hallott.
Muzsi Andrea - szoprán, Balog József - tenor, Gánóczy György - basszus és Náray Máté - basszus kalauzolják el a nagyérdeműt az áriák és duettek világába, a barokk és a romantika korából szemezgetve. Hallható lesz többek között Bizet Gyöngyhalászok c. operájából Nadir híres áriája, illetve egy olyan barokk duett, mely két basszushangra íródott. Természetesen zongorista nélkül nem tudnának megszólalni ezek a csodálatos zenék, az est zongoraművésze Dulichár Gábor. A szervezők mindenkit nagy szeretettel várnak, a belépés díjtalan!

Az 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza István egykori miniszterelnökre emlékeztek 2016. október 31-én,hétfőn Debrecenben.
Jogos, méltányos, időszerű és igazságos, hogy ma konferenciával és szoboravatással emlékezünk Tisza Istvánra - mondta Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója a Tisza István és a Debreceni Egyetem című konferencia megnyitóján.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri biztosa, az Oktatási Hivatal, és a Tisza István Baráti Társaság elnöke szerint az elmúlt másfél évtized változásait jelzi, hogy míg 2000-ben az egyetemi épületek mellett "egy kiszögellésben" kaphatott helyet a szobor, a tudományos konferenciát követően most az egyetem főépülete előtt avatják újra.
Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szoboravató beszédében azt fejtegette, hogy az a nemzet, amelyik többet élt diktatúrában, elnyomásban, mint szabadságban, nehezen szabadul ettől, és folyamatosan keresi önazonosságát, azokat a sarokpontokat, amelyek mentén szeretné újrafogalmazni önmagát.
A hányattatott sorsú Tisza István szoborra utalva Kósa Lajos örömének adott hangot, hogy végre odakerült, ahova mindig is szánták: a Debreceni Egyetem (DE) központi épülete elé. "Hirdesse Tisza István emberi és politikusi nagyságát" - fűzte hozzá.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora beszédében a debreceni egyetemalapító Tisza Istvánra emlékezett. A református miniszterelnök közbenjárását méltatva úgy fogalmazott: "a református magyar és a katolikus Habsburg akarata találkozott abban, hogy Debrecenben egyetem lett".
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hálát adott azért, hogy a szobor hányattatásával ellentétben a Tisza Istvánt ábrázoló festmény a debreceni Református Kollégium falán ugyanazon a helyen van megalkotása óta. "A reformáció világnapján, a mártír miniszterelnök halálának napján méltó, végeleges helyére került Tisza István szobra Debrecenben" - tette hozzá a volt tiszántúli református püspök.
Körösparti Péter, az egyetemi hallgatói önkormányzat korábbi elnöke, a szobor áthelyezésének egyik kezdeményezője elmondta: Tisza István szobrát 1945-ben akkori egyetemi hallgatók döntötték le, most pedig a hallgatók kezdeményezésére állították újra az egyetemi főépület előtt.
(forrás: gondola.hu )

A reformáció 500 éves évforulójának tiszteletére a kabai református templomban ad koncertet Dinnyés József daltulajdonos Régi énekek címmel 2016. október 28-án pénteken 18:30 órai kezdettel. Az előadás ingyenes.

Vadász Dániel magánénekes. Berettyóújfaluban született 1974 december 10-én. Foglalkozás: énekművész. Zenei tanulmányait Püspökladányban végezte klarinét szakon. A püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Az énekléssel a püspökladányi Csenki Imre vegyeskarban kezdett megismerkedni.  Ezután következett a debreceni Csokonai Színház kórusa, ahol hét évig énekelt a kórusszólamon kívül operákban kisebb szerepeket. Közben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezett doktori címet.
A 2000-2001 évadban már címzetes magánénekesként volt a Csokonai Színház tagja. A következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött klasszikus és modern operákra, valamint bonviván szerepekre. Már ebben az évadban vendégként énekelt a Budapesti Operettszínházban, a következő évadban pedig tagként szerződött a társulathoz.
Repertoárjában majd’ minden stílusból találhatunk.
Klasszikus operettek: Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Cirkuszhercegnő, A mosoly országa, Cigányszerelem.
Rendszeres fellépő a Magyar Állami Operaházban. Számos kortárs operához is hívják (Vajda: Özvegy Karnyóné, Szokolay: Vérnász). Operai repertoárján Mozart, Donizetti és Verdi művei is szerepelnek. A közelmúltban az André Chenier címszerepében mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban.
Bécs, Lipcse, München, Amszterdam, Trieszt, az Amerikai Egyesült Államok és a Távol-Kelet színházainak és koncerttermeinek állandó vendége.
Tv- és rádiófelvételek is fémjelzik pályáját. Az utóbbi időben a Virtuózok és a KlasszÓra c.műsorok producereként ismerhetjük őt. Püspökladány város Díszpolgára.

Októberi reggel van. Könyökölve szemlélődök az ablakban pár percig. Lassan lépked a Nap az égen. Fénye van, de ereje kevés.  A Lőrinc-hegy kopasz lejtőjén legel egy aprócska birkanyáj. Komótosan egyszerre mozdulnak. Harapják a megsárgult őszi füvet. Szemben, a hegy oldalán az egymásra rakott piros háztetők kéményeiből már füstzászlókat lenget a szél. Jobbra, távol a Kis-dél lankás aljában két ló szemléli egykedvűen a völgyet, A Lófő-tisztás felől beszivárog a köd.

Ahogy ballag a Nap feljebb-feljebb felerősíti a színeket. Mint a méz ömlik a fákon a sárga szín. Őszül az erdő, de még nem fehérre. Előtte a legszebb báli ruháit veszi fel: a vöröset, a sárgát, a narancsot és végül a rozsda színűt. Táncba küldik a fák a széllel a leveleiket. Húzza a talpalávalót a völgyben a kis harang: giling-galang, giling-galang, giling-galang. Megy a szédült tánc. Az elfáradtakat a szél a földre ülteti. Vastagszik az avar halma, míg egyszer csak pőrén őrzik a fák a hegyet.

Koppan a kertben az érett dió a földön. Mellé huppan halkan a kincse-vesztett kupacs. Kinyílik egy megkésett szellőrózsa. Megtévedt darázs dong egy elfonnyadt muskátlin. Rozsdásodik a rózsa vöröse. Földre hull a madárbirs bokor lángoló levele, csak a piros bogyók ülnek az ágon. Meghalkul a madarak éneke. Zúgnak a fűrészek a kertek felől. Szaporodik a télire felrakott tűzifák sora.

Rápillantok a mogyoróbokorra mielőtt becsukom az ablakot. A kopasz ágakon már ott hintáznak a telet túlélő barkák és rajtuk a biztató ígéret:

Csak tarts ki! Itt jövőre is lesz tavasz! (Írta: Anyóka)

Családi hétvége lesz 2016. október 15-16-án Debrecenben Döbrentey Ildikóval és Levente Péterrel. Október 15-én szombaton Gyermekek délelőttje kacagó ajándék koncert a Kölcsey Ferenc Refomrátus Gyakorló Általános Iskola diákjainak.
Szülők délutánja 17:00-kor Minek a házasság? Minek a család? MInek a nemzet? cimmel  Döbrentey ilikdó és Levente Péter (a képen) előadása.
Október 16-án vasárnap 10:00
Betakaritási hálaadó Istentisztelet Döbrentey Ilidkó és Levente Péter részvételével, majd szeretetvendégség. A Debrecen – Füredi úti Református Missziói Egyházközség szervezésében.